Ausstellung in Budapest

Klaus Rózsa stellt aus in Budapest

15. - 29. Mai 2013 - Vernissage 15. Mai 2013 18:00

A joint exhibition of the artist Hans Peter Bauer, the poet Ferenc Mező and the

photo-artist Miklós Klaus Rózsa.

 

Magyar Műhely Gallery (MMG), Budapest, Akácfa utca 20.

May 15-29 2013.

 

The Gallery invites the visitors for a very unique exhibition. Hans Peter Bauer and Miklós Klaus Rózsa are artists of Swiss-Hungarian origin, Ferenc Mező is a Hungarian poet.The Gates exhibition analyzes the symbolical meaning of the word, its hidden, associative and concrete contents. Bauer’s small-sized, two-parted oil on canvas paintings can be opened just like a book. His symmetrical and asymmetrical abstract paintings have got vivid colors, interpereting the phenomenon of „gate”. His world of colors are many-layered, the approach is sometimes contructive, another time it is organic. Ferenc Mező’s signed hand-written poems, inspired by the paintings, to the back side of some pieces.

 

Miklós Klaus Rózsa took his color shots in Kassel and Bremen. In his photos always the „gate” plays the main role, let them be the gate of a storage, a garage, a shop, etc. His gates are static, composed strictly, while some of them are sterile, others are damaged, covered with graffities. They are lonely, waiting for anyone to come in, another time they are practically borders, not willing to get in the outsiders. People are sitting, standing, talking in front of them, while another time only this industrial product is represented in the pictures. Whatever happens, the visitors, looking at this everyday, functional object, can get a new point of view in this exhibition. In the artists’ works the poetic, meditative, narrative and documentative character appear at the same time.

Ansprache von Csaba Kozák, Kurator (ungarisch)

 

Rózsa Miklós, a svájci-magyar fotóművész tavaly ősszel, a Kasseli Documenta idején és Brémában készítette az itt kiállított/vetített fényképeit. Szemének és Canon kamerájának érzékenysége ezúttal olyan kapukat rögzített, melyek mögött nem tudhatjuk, hogy mi leledzik, mi rejtőzik. Ezek a munkák a szociofotó, a dokumentatív fényképezés hűségével adják vissza a választott téma tárgyát. Ha fotórealista festménnyel lenne dolgunk, akkor munkáit az industral art, az indusztriális művészet tárgykörébe sorolhatnánk, hiszen a képeken lerobbant téglaépületek, raktárajtók tűnnek fel egy ipari környezetben.


A romos, lepusztult épületek szája a csukott, zárt kapu, annak összes kellékével. A málló, piszkos vakolatok közé ékelődnek a rozsdásodó fémszerkezetek, a poros, vagy éppen polírozott felületek, melyeken számok, betűk, szignók, üzenetek tűnnek fel a spray-vel vagy krétával rajzolt krix-kraxok, irka-firkák, grafitik társaságában. A zárak, zsanérok, gumicsövek, villanykapcsolók, figyelmeztető/tiltó táblák, drótok, vezetékek mind-mind azt jelzik, hogy egykoron itt élet volt, a kapuk mögötti terek funkcionáltak. Az eltűnt emberi jelenlétet mára az enyészet váltotta fel, bár a fiatalok ezt a kietlen területet is megpróbálják belakni. Pár képen a diákok ott ülnek, napoznak a rámpákon, beszélgetnek, tanulnak vagy éppen a redőnyökön üzennek egymásnak. A hervadó növény társaságában feltűnik Moby Dick, a bálna, másutt – a környezettel szinkronban – egy graffitis Edvard Munch Sikolyát másolta a fém felületre.


Az egyik befalazott, fehérre festett egykori kapuval ellentétben biztató nyomait is láthatjuk a terepfoglalásnak: már megnyílt egy fotós bolt, másutt egy afrikai dob hangjai invitálják a kószálókat. A fiatalok pedig talán arról ábrándoznak, hogy jó lenne ezeket a bezárt tereket/termeket kinyitni, műtermet, stúdió kialakítani a semmi helyén.

Rózsa korrekt, pontos kompozícióival úgy dokumentál, hogy képes visszaadni a környezet hangulatát, annak letűnt múltját és az újrakezdés lehetőségét.

A három művész háromféleképpen közelítette meg a témát: itt jelen van az absztrakt és ábrázoló jelleg, az esztétizáló, asszociatív megközelítés, a poetikus

átírat, a leíró és dokumentatív fogalmazásmód. A talányt hol feloldják, hol pedig arra késztetik a nézőt, hogy fejtse meg azokat.


Köszönöm a türelmüket, a kiállítást megnyitom.

 

Kozák Csaba

 

Elhangzott Hans Peter Bauer képzőművész, Mező Ferenc irodalmi társszerző és

Rózsa Miklós „Kapuk” című kiállításának megnyitjóán a budapesti Magyar Műhely Galériában 2013. május 15-én.

 

Vernissage in Budapest (MMG Galerie) | 15. Mai 2013